Honey Phillips - Alien Conquest, Harmincharmadik fejezet

 

Harmincharmadik fejezet

T'lan habozott, nem tudta, hogyan válaszoljon a kérdésére.

"Emberi nők vannak a fedélzeten - mondta végül.

"A harcosaidnak?" A lány szeme tágra nyílt és elszörnyedt.

"Nem egészen."

"Akkor pontosan mi? Ne kerülgessük a forró kását, és mondd el."

"Miért tennék kárt a bokrokban?"

"Csak mondd meg!"

"Mondtam már, hogy a kijárási tilalmat megszegő nőstényeket áthelyezik. Ha nem párosodtak és szaporodóképes korban vannak..." A nő összerezzent. "Akkor áttelepítik őket a hajó fedélzetére. Ha a Tiltott Ciklus befejeződött, a harcosok szerződést ajánlhatnak nekik. Már mondtam, hogy nem kényszerítjük a nőstényeket."

"Ó, persze. Ez pontosan úgy hangzik, mintha választási lehetőséget adnátok nekik" - mondta szarkasztikusan.

A férfi összevonta a szemöldökét. "Ezt hogy érted?"

"T'lan, ha téged elfogtak volna az idegenek, és bezárva tartanának, teljesen azoktól az idegenektől függve, tényleg úgy gondolod, hogy úgy éreznéd, hogy van lehetőséged nemet mondani?".

"Mindig is így volt ez így."

"Akkor persze, hogy ez így van rendjén."

T'lan visszagondolt az első hadjáratára, arra a kellemetlen kísérletre, hogy párosodjon egy idegen nősténnyel, és nem tudta elnyomni a bűntudat hullámát. A nő minden bizonnyal beleegyezett, de vajon M'lee-nek igaza volt? Azt hitte, hogy nem volt más választása? T'chok-ra nézett, és látta, hogy az idősebb harcos ugyanolyan megdöbbenéssel néz.

"Talán igazad van, L'chkám."

A lány megmerevedett a szavaira, és a férfi a homlokát ráncolva nézett rá.

Mielőtt megkérdezhette volna, miért aggódik, a lány csak megrázta a fejét. "Később." Visszatérve a témára, megkérdezte: "Ki a felelős ezekért a nőkért?".

T'lan homlokráncolása elmélyült, és T'chokra nézett.

M'lee felsóhajtott. "Kérlek, ne mondd, hogy T'ngorzul volt a felelős."

"Azt hiszem, ő kapta ezt a megbízást" - felelte T'chok.

"Nagyszerű. Beszéljünk arról, hogy a rókát tették a tyúkólért felelősnek." Meglengette a kezét, amikor értetlenül néztek rájuk. "Ne is törődj vele. Most ki veszi át a helyét?"

"T'judin alparancsnok T'ngorzul helyettese" - mondta T'chok.

"Nem bíznék meg senkiben, aki annak a seggfejnek jelentene" - mormogta, és az ujjaival kopogtatott. "T'chok, nem tudnád átvenni a helyét?"

"Mit?" Az idősebb harcos arcán nyilvánvaló volt a döbbenet.

"Megbízom benned, hogy nem bántod azokat a nőket - és nem érzed úgy, hogy egy harcossal kell párosodniuk."

T'chok arcán elsötétült a bőr, és T'lan tudta, hogy eszébe jutnak azok az alkalmak, amikor Yehrin tisztként teljesítette a kötelességét.

"Nem hiszem, hogy én lennék a megfelelő hím."

"Dehogynem lennél. Kérlek, T'chok. Valakinek vigyáznia kell rájuk."

T'lan látta, amint T'chok engedett M'lee könyörgésének. "Rendben van. Megkérem a megbízást."

"Köszönöm." A lány határozottan bólintott. "Megmondom T'rarcharnak, hogy tökéletes lennél a feladatra."

Mindhárom hím elnyomott egy nyögést.

Ahogy közeledtek a hajóhoz, csend lett, és a megnövekedett feszültség szinte látható volt. Ahogy elhaladtak a külső karok között, T'lan megkönnyebbülten látta, hogy a központi központon tátongó két lyuk ellenére a fények égnek, és a normális tevékenység folytatódott. Amint dokkoltak és a zsilip beindult, eloldotta M'lee szíjait, és a karjába állt vele.

"Elviszem M'lee-t az orvoshoz."

"Tren is jöjjön" - erősködött a lány.

A fiatal harcos egyre sápadtabb lett a visszaút során. T'lan bólintott T'chok felé, és T'renan mellé lépett. "Mindannyian megyünk" - mondta.

M'lee ragaszkodása és az összes hím tiltakozása ellenére A'rathia először T'renant vizsgálta meg, összevarrta a fejsebét, és huszonnégy órára egy megfigyelőszobába zárta. Ezután megvizsgálta M'lee-t, lefuttatott egy vizsgálatot, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a gyermek nem szenvedett sérülést, gyógyító gélt kent a zúzódásokra, és ellátta a karján lévő sebeket.

"Most pedig menj haza, gyermekem - parancsolta. "T'lan, vidd a kabinodba, tisztítsd meg, adj neki egy tál forró levest, és fektesd le".

Négyen elváltak útjaik, M'lee pedig megígérte, hogy másnap meglátogatja T'renant, és T'chok nevében felkeresi T'rarchart. T'lan elvitte őt, mielőtt elkezdte volna megígérni nekik a nőstényeket is.

"Jól vagyok, T'lan. Tudok járni."

"Nem." Tovább sétált. Az érzései felborzolták. Megkönnyebbült, hogy a nő és a gyerek egészségesek, de még mindig dühös volt, amiért a nő hagyta, hogy akár csak egy rövid időre is elhiggye, hogy a gyerekük meghalt. Ugyanilyen dühös volt azért is, ahogy T'ngorzul elmagyarázta a hagyományaikat, de nem tudott szabadulni a bűntudattól, hogy nem tájékoztatta a nőt a valódi helyzetükről.

Amint beléptek a kabinjukba, M'lee kiszúrta Tribsot a mentőkabinban. Zihálva kapkodta a levegőt, és küzdeni kezdett a férfi karjai ellen.

"Engedj le! Miért tetted be oda? Meghalt?"

"Nyugodj meg, L'chkám. Az életkabin meggyógyítja őt. Nagyon bátor kis szekhmet - ő volt az, aki riasztott, hogy elraboltak téged."

"Hála Istennek. Annyira féltem, hogy T'ngorzul megölte őt."

A férfi az állára tette az egyik ujját, és gyengéden a sajátja felé fordította az arcát. "Most pedig mondd el. Miért reagálsz mindig kétségbeesetten, amikor L'chkámnak szólítalak?"

A lány ujjai az egyenruhája elejére tévedtek, és az anyagot piszkálták.

"M'lee."

A nő még mindig nem nézett rá. "Nem beszélhetnénk erről, miután lezuhanyoztunk?"

Bár a férfi felismerte, hogy a lány el akarja kerülni a beszélgetést, igaza volt. A sebei ellátásához szükséges felületes tisztálkodás ellenére még mindig vér- és piszokcsíkok borították aranyló bőrét. Megdöbbenve azon, hogy elterelte a figyelmét a lány szükségleteiről, beleegyezett a kérésébe.

"Rendben van. De térjünk vissza a témához."

"Tudom. Nem akarom, hogy több hazugság legyen közöttünk."

"Soha nem hazudtam neked, M'lee."

"De nem mondtál el mindent, ugye?" Végre találkozott a szemével, és a benne lévő fájdalom a lelke mélyéig megrázta.

Amint a tisztaszobában voltak, nehezen tudta letenni a lányt. Olyan kicsinek és törékenynek érezte a karjaiban, és az volt a rémisztő érzése, hogy a lány el fog csúszni, amint elengedi. Vonakodva a lábára tette a lányt, miközben beállította a vízáramlást. A lány megkönnyebbült sóhajjal mozdult meg alatta. Mint mindig, a lány meztelen testének látványa most is kéjhullámot küldött a férfinek. Tegnap még elfordult volna, magára hagyta volna a lányt, miközben máshol küzdött volna a vágyaival. Ma túl közel került ahhoz, hogy elveszítse a lányt. Nem tudott elmenni. Levetkőztette az övét és az egyenruháját, és a víz alá ment a lányhoz. A lány szeme csukva volt, de kinyitotta, amikor a férfi mögé lépett.

"Még mindig itt vagy."

"Igen, M'lee. Mondtam, hogy nem hagyom, hogy a félelmem irányítson."

A lány felsóhajtott, és a férfi karjába húzódott. "Annyira hiányoztál."

"Ahogy nekem is. Gyötört, hogy nem lehetek a közeledben."

"T'lan, te nem bántottál engem. Ha valami, akkor én voltam az, aki... túlbuzgó voltam. Nem vállalhatsz mindenért felelősséget."

"Megtiszteltetés számomra, hogy gondoskodhatok rólad."

"És szeretem, hogy így érzel. De ha együtt leszünk..."

"Ha?" A szíve megdobbant. "Nincs olyan, hogy ha, M'lee. Az enyém vagy, mindig."

"Csak ha őszinte vagy hozzám. Ne próbálj úgy megvédeni, hogy titkolózol előttem."

"Igen, az én L'chkám."

Észrevette, ahogy a lány teste megfeszül. "M'lee?"

"Csak hadd mosakodjak meg előbb."

"Majd én megmosakszom."

A lány elpirult. "Ez is hiányzott már."

A farka szüntelenül fájt, ahogy a keze újra megismerkedett a lány buja körvonalaival, de sikerült figyelmen kívül hagynia, miközben gyorsan és hatékonyan megmosta. Neki is hiányzott, hogy ezt a szolgáltatást végezze a lánynak, és átkozta magát, amiért elpazarolta az elmúlt hetet. Amint a lány tiszta volt, a szárítókamra alá vitte, ujjaival végigfésülte sápadt fürtjeit, miközben azok száradtak, majd egy szárító kendőbe csavarta. Visszavitte a hálószobájukba, és gyönyörködött asszonya tiszta, finom illatában. Miután a párnákhoz ültette, hozott neki egy csésze forró teát, betakarta egy takaróval, és helyet foglalt mellette.

"Most pedig, M'lee."

A nő a takarót piszkálta, nem nézett a férfira. "Amikor T'ngorzul meglátogatott a dolgozószobában, azt mondta, hogy a L'chka az ősi nyelven azt jelenti, hogy Tenyésztő."

"Igen, ez is része a jelentésnek. Miért zavar ez téged?"

"Arra utal, hogy csak azért akarsz engem, mert gyermeket tudok neked adni; hogy csak méhként vagyok értékes."

A szíve fájt a lány szavaira, és sietett megnyugtatni. "Hát nem tudod, hogy te jelentesz nekem mindent? Ha nem lehetnének gyermekeid, elszomorodnék - mindkettőnk számára -, de soha nem gondolnám, hogy kevésbé vagy értékes. Az enyém vagy, mindig."

"Tényleg így gondolod?"

"Igen, az én L'chkám."

"De amikor megkérdeztem tőled, hogy egy L'chka olyan-e, mint egy feleség, azt mondtad, hogy nem."

"Mert az emberek azt állítják, hogy megkötik ezeket a kötelékeket, mégsem tartják be őket. Nem hűségesek. Vesznek egy feleséget, majd eldobják és vesznek egy másikat. Ez velünk soha nem fog megtörténni."

Könnyek csillogtak a szemében.

"Ne sírj, L'chkám."

"Ezek boldog könnyek." A lány a férfihez hajolt, aki felemelte és a mellkasához szorította. A lány elégedett sóhaja ellenére nem lepődött meg, amikor a lány kérdései folytatódtak.

"Ha a nemzés nem a legfontosabb része egy kapcsolatnak, akkor miért kezdted el egyáltalán használni ezt a kifejezést?"

"Ez egy hosszú történet. Amit szívesen elmesélek neked" - tette hozzá sietve, amikor a lány elkomorult. "De kívánod-e ma este hallani?"

"Igen, azt hiszem, itt az ideje."

"Rendben." Hátradőlt a fejtámlának, a lányt kényelmesebben a combjaira telepítette - figyelmen kívül hagyva lüktető farkát -, és eldöntötte, hogyan kezdje.

"A Yehrin mindig is harcos faj volt. A távoli múltban nem volt nagyobb boldogság, mint dicsőséges csatában harcolni és becsületes halált halni. Így amikor elhagytuk a bolygórendszerünket, nem volt kétséges, hogy mindenkit legyőzünk, aki előttünk járt."

"De?"

"De a csatáknak ára van, függetlenül attól, hogy mennyire becsületes harcosok. Így hát ősi tudósaink munkához láttak és megváltoztatták a genetikánkat. Ennek eredményeként a legtöbb Yehrin férfinak születik."

"Ágyútöltelék", mormolta a nő.

"Micsoda?"

"Egy földi kifejezés, amely azokat jelenti, akik csak azért léteznek, hogy az ellenség fegyverei alá essenek."

"Talán" - ismerte el a férfi - "Bár soha nem állt szándékunkban, hogy elessenek."

"Szóval fogtad a fiúgyermekeidet, és hódítottál?"

"Igen. És győztünk. Csak néhány ellenséget nem lehetett nyílt csatában legyőzni, és végül megegyeztünk velük."

"Várj egy percet. Voltak ellenségek, akiket nem tudtatok legyőzni?"

"Igen" - ismerte be vonakodva. "A Yehrin Birodalom, a Trauweth Testvérek, az Icluthy és a Xihlulen mind egy szinten vannak a technológia és a harci képességek tekintetében. Ha elpusztítanánk őket, magunkat pusztítanánk el, ezért aláírtunk egy szerződést."

"Mi történt volna, ha ők jönnek először a Földre?"

"A Xihlulenek az utolsó ásványi anyagig felemésztették volna a kérgét. A Trauweth testvérek rabszolgának vettek volna titeket a szektájuk számára. Az Icluthy-k leginkább ránk hasonlítanak."

"Úgy érted, hogy a mi asszonyainkat akarják?" A lány elmosolyodott, és a férfi látta rajta, hogy viccel, de fogalma sem volt róla, mennyire igaza van.

"Igen." A lány szeme kitágult. "Nem szűkölködnek nőkben, de... más a viszonyuk hozzájuk. Ők is a bolygók megőrzésére törekednek, bár a szándékaik gyakran más formát öltenek. Azonban nem ők vannak itt, hanem mi. És te meg akartad érteni a Yehrin történelmét, nem igaz?"

A lány bólintására a férfi folytatta. "A probléma azután kezdődött, hogy megnyertük a csaták többségét, és megegyeztünk a többi civilizációval. A harcosaink hősiesen harcoltak, és életben maradtak. Ki akarták élvezni a győzelmüket. Le akartak telepedni, otthont és családot akartak."

"Bizonyára azokon a meghódított világokon rengeteg nőstény volt." A lány szeme összeszűkült, és a férfi nem tudott nem örülni a féltékenységnek, amit a hangjában felfedezett.

"Sokan voltak" - értett egyet a férfi. "Ha csak egy szabad nőstényt akartál. Nem volt olyan sok, akivel családot lehetett volna alapítani. Nagyon kevés faj kompatibilis genetikailag a Yehrinnel. És rájöttünk, hogy még ha minden teszt azt is jelzi, hogy összeillünk, az nem jelenti azt, hogy szaporodhatunk is velük. Éppen ezért a L'chka tenyésztőként való alkalmazása a legnagyobb megtiszteltetésnek számít".

"Értem. És ezért követeltél engem, amikor megtudtad, hogy terhes vagyok?"

"Nem, M'lee. Amint a karjaimban tartottalak, éreztem a kapcsolatunkat. Nem számítottam rá - álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyen megtiszteltetésben lesz részem -, ezért először nem is értettem. Csak miután eluralkodott rajtam a düh S'ram tettei miatt, jöttem rá, hogy megtaláltam a társamat."

"Ó, T'lan." Felemelte az arcát egy csókra. A férfi sürgetően kereste az ajkát, a lány iránti éhségét növelte a köztük lévő távolság, de az éhséghez olyan gyengédség párosult, amelyet nem tudott szavakkal kifejezni. Mélyebbre merült a lány szájába, megpróbálta begyűjteni minden cseppet abból a zamatosságból, amit olyan ostobán megtagadott magától. Amikor végre felemelte a fejét, a lány kipirult és ragyogott, és elégedettség töltötte el. Az ő L'chka-ja, aki ismét elégedetten feküdt a karjaiban.

"Van még valami?" - kérdezte a lány.

Félretéve a kísértést, hogy minden további beszélgetést azutánra halasszon, hogy teljesen helyreállt a kapcsolatuk, bólintott.

"Attól tartok, igen. Tudja, még azokon a ritka alkalmakkor is, amikor valóban kompatibilis fajra találtunk, nehéz volt a nőstényeket gyermeket szülni. A gyermek pedig legtöbbször hímnemű. Tehát az egyensúlyhiány továbbra is fennáll."

"Ezért olyan értékes egy nőstény gyermek?"

"Igen. T'ngorzulnak ebben a tekintetben igaza volt." A szavak keserű ízt éreztek a szájában. "Ezért van az, hogy csak négy Yehrin tudja, hogy a gyermekünk nőnemű. Nem akarunk őrületet kelteni, mielőtt a Tiltott Ciklus befejeződik."

"Egyébként is, miről szól ez a Tiltott Ciklus? Azt gondolnám, hogy úgyszólván azonnal bele akarsz merülni, és kideríteni, hogy egy új faj kompatibilis-e."

"Ez volt a hagyományos megközelítés. Sötétebb időkben a becsületet elvetették." Nem akarta felfedni a népe legnagyobb becstelenségét, de megígérte, hogy semmit sem fog eltitkolni. "Sok generációval ezelőtt Zenn-la-ba jöttünk. A tesztjeink azt mutatták, hogy kompatibilisek, bár meg kell értened, hogy a valóság gyakran hamisnak bizonyítja a teszteket. De a harcosaink türelmetlenek voltak, és amikor az egyik nőstény gyermeket várt, nem úgy viselkedtek, ahogy a harcosoknak kellene. Sok nőstényt, akár akartak, akár nem, megnemesítettek." M'lee arca elsápadt, és a férfi leolvasta a megdöbbenést a szeméből, de folytatta. "Valahogyan, és még mindig nem tudjuk, hogyan történt, egy üzenetet közvetítettek azok között a nők között, és egy hónapon belül mindannyian a saját kezük által haltak meg. Több millió nőstény, akik nagy reményt jelenthettek volna a jövőnk számára, mind meghaltak, a gyalázatunk miatt. Így jött létre a Tiltott Ciklus, emlékeztetőül arra, hogy bármilyen nagy is a kísértés, várnunk kell, és becsülettel kell viselkednünk."

M'lee visszatért a takaró piszkálásához, és gondterheltnek tűnt,

"Tényleg megtanultad a leckét? Egy csapat nő bebörtönzése, hogy megvárják a határidőd lejártát, nem tűnik sokkal jobbnak." A keze a szövetbe csavarodott. "Tudom, hogy azt mondtad, hogy akarniuk kell, de nekem még mindig nem úgy tűnik, mintha tudnák, hogy van választásuk."

"Tájékoztatva vannak. Amikor én..." Hirtelen abbahagyta, de már késő volt.

"Amikor mit csinálsz?"

"A Tiltott Ciklus befejezésekor az a kérés, hogy minden független tiszt teljesítse a kötelességét, és próbáljon meg egy új fajjal szaporodni, hogy tesztelje a kompatibilitást."

A lány teste megfeszült. "És ezt megtetted?"

"Egyszer, az első hadjáratom során. A helyzetet világosan elmagyaráztam a nősténynek, és írásos beleegyezését kellett adnia."

"Írásos beleegyezés? Miért cserébe?"

"Az igényeiről élete végéig gondoskodni fogunk" - ismerte el.

"Nem látja, hogy ez mennyire helytelen?" A nő ledobta a takarót, és könyörgő pillantással a férfi kezéért nyúlt. "Gyakorlatilag megvettél egy nőt, hogy szexeljen veled. Aztán megdöbbensz, amikor valaki, mint Sam anyja, ilyen rosszul viselkedik."

"Akkor is zavart, és most is zavar, ezért nem csináltam többé ilyet. De M'lee, nem hiszem, hogy megérted. Ha nem tudunk szaporodni, az egész fajunk kihal." A férfi gyengéden megölelte a lány arcát. "Nagy reményt adtál nekünk."

"Csak azért, mert lányom lesz? Azt mondtad, hogy a legtöbb, nem minden gyerek férfi, tehát nyilván születtek már lányok is. Tudom, hogy lányunk lesz - de ő csak egy gyerek."

"Megértem. De hogy ilyen könnyen szaporodjunk..." A lány összerezzent a férfi szavaira. "És hogy rögtön női gyereket szüljünk. Nem tudod, hogy ez milyen sokat jelent nekünk?"

"És nem érted, miért kételkedem emiatt az érzéseidben?"

"M'lee, komolyan gondoltam, amit mondtam. Akkor is szeretnélek, ha fiúgyermeket szülnél. Akkor is szeretnélek, ha egyáltalán nem lenne gyereked. A legfontosabb, hogy együtt vagyunk."

"Szeretsz engem?" - suttogta a lány.

"Hogy kételkedhetsz ebben?"

"Soha nem mondtad."

"Az én népemnek ez a szó nem esik könnyen. De, M'lee, a L'chka nem csak azt jelenti, hogy Tenyésztő; a legősibb jelentése a Szeretett. Ezért neveztelek így az első óra óta, amikor találkoztunk."