Milana Jacks - Consumed By the Predator - Nyolcadik fejezet

 

8. fejezet

Tash

Egy istennő alszik az ágyamban.

Nem én hívtam meg az ágyamba. Ő jött, és itt foglalt helyet. Biztos az éjszaka folyamán költözött oda.

Ahogy az említett ágy körül járkálok, a fapadlón csattogó karmaim nem ébresztik fel őt. A lába lelóg az oldaláról, én pedig a bokája körül szaglászom, és felhúzom az orrom a lábán, hogy megnyalhassam azt a helyet, ahová haraptam, mielőtt megismertem volna. A fogaim lyukakat ütöttek a combjába. Ha akkor tudtam volna, amit most tudok, soha nem haraptam volna meg. Bera nem az az istennő, akit a ragadozók megharapnak, hacsak nem akarják holtan megölni, mert ha valaki megtámadja, és nem öli meg, lassan és fájdalmasan áll bosszút, és a hím azt kívánja, bárcsak soha ne létezett volna.

A hasam korog, én pedig hátradőlök, és a lábát bámulom.

Enni vagy nem enni.

Újra szippantok egyet, és tüsszentek egyet. Nem eszem.

Imani felébred, meglát engem, és olyan gyorsan kapkodja ki magát az ágyból, hogy leesik róla, de kiegyenesedik, és a másik oldalra áll. Én az államat a lepedőre támasztom, nyöszörögve.

A hasam megint korog.

Imani tudja, mit kell tennem, ha éhes vagyok. "Hozok neked valami ennivalót."

Még sosem etetett meg nőstény, de kezdem azt hinni, hogy időnként talán tetszene. Bár nagyrészt meggyógyultam, ismét elég fáradt vagyok, pedig nemrég ébredtem fel. Szemügyre veszem a helyet, ahol aludtam. Biztos bundával borított be az éjjel. Melegen tartott, míg minden energiám a gyógyulásba ment.

A szoba sarkában összegömbölyödöm, és megpróbálok szundikálni, de az elmém nem hagyja, még akkor sem, amikor Imani elhagyja a szobát. A tegnap esti halálközeli élmény ellenére áldott reggelem van. Bera párosított engem. Felnyársalta finom énjét a farkamra, és megparancsolta, hogy magozzam el. Ültesd el! És így is tettem. Hát persze, hogy megtettem. Az ember nem mond nemet, köszönöm Berának.

A fejemet rázva átváltoztam, és felsikoltottam, miközben elszakadt egy izom a vádlimban. Két lábon bicegek az ágyhoz, és fejjel előre rávetem magam, orromat a lepedőbe temetve. Olyan szaguk van, mint Imaninak, és Imaninak szexszaga van.

A farkam olyan kemény, hogy a hasamba bök, és a golyóim megtelnek maggal. Gyakorlatilag érzem. A hátamra fordulok, és végignézek a testemen. Esküszöm, hogy a golyóim nagyobbak. A farkam is megnőtt. Vagy talán az egóm az oka.

Nem akartam emberrel lefeküdni, mert nem akartam egy istennő befolyásának engedni, bár az, hogy Bera engem választott mindenki más közül... váratlanul ért. Álmomban sem gondoltam volna, hogy még egyszer a földeken fog járni, azt pedig végképp nem gondoltam volna, hogy megdug engem. Vagy hogy utána megkíméli az életemet.

Szent Herea, Bera megkímélt engem.

Várom a visszatérését, és azon tűnődöm, vajon most, hogy tudja, hogy ő Bera, és mi mindannyian őt szolgáljuk, vajon szolgál-e majd engem. Nincs olyan férfi a földeken, aki ne feküdne le vele, még ha ez a biztos halált is jelentené. Nem tudom, miért kímélte meg az életemet tegnap este. A Berával szaporodó férfiak meghalnak. Neki nem kellenek, és nincs is szüksége rájuk. Ők csupán szolgák a méhében.

Egy gondolat jutott eszembe. A mi gyermekeink Ra lesznek. Bera az én törzsemet választotta a szaporodáshoz. Ha! Alig várom, hogy Hart arcába dörgöljem. Ha tehetném, még ma elvinném Kaliához, hogy végignézzem, ahogy imádkozik a társamhoz, mert az istennője terhes, és Bera megáldhatja Amti és a kölykeit.

A tarkómat a kezemre támasztom, a plafont bámulom. Utólag visszagondolva, Imani hajthatatlan volt, hogy nem vesz részt a játékokban. Talán azért, mert soha nem vettem részt egyetlen játékban sem, és ő már kiválasztotta azt a hímet, aki majd elveti őt, vagyis már a kezdetektől fogva engem választott, és nem volt szüksége a játékokra, pláne nem, ha én nem veszek részt.

Bár ha beleegyezett volna a játékokba, én is beneveztem volna. Nem tudtam volna átadni őt egy másik hímnek. Imani jó lány, és jól illik hozzám. Bera pedig biztosan azt kapja, amit akar, így az, hogy megkért, hogy ne tartsam meg neki a játékokat, kisebb befolyás volt a részéről. Bera csinált már rosszabbat is. Kellemes, bársonyos hangján a szavai az elmébe csúsznak, és viperaként harapnak. Bera még a legerősebb istennőket is képes befolyásolni, hogy teljesítsék az akaratát.

A baj az, hogy ha elterjed a hír, hogy Bera járja az országot, az biztosan eljut Ralnához és az én nyomorult kis mostohatestvéremhez.

A férfi hatalomra akarja majd kényszeríteni őt.

Megpróbálhatja elvenni tőlem.

Berával megállíthatatlan lesz. Háborút akar, és ő engedelmeskedni fog, mert a háborúk táplálják a hatalmát.

A dugás is táplálja Bera hatalmát. Én magot vetettem belé, és ha magzatot nevel, akkor talán nem akarja majd, hogy a ragadozók háborúzzanak. Vajon ezúttal a termékenységet választaná a háború helyett? Nem tudom, de a golyóim tele vannak maggal, és készen állok arra, hogy a következő tíz periódusban szaporítsam őt. Mmhm. Fantáziák járnak a fejemben arról, hogy Imanit megdugom. A padlón, a falnak támasztva, a tóban, a fűben, a sárban, még ebben az ágyban is.

Berának nincs nektár a melleiben?Fintorogva próbálok visszaemlékezni a szentírásra. De igen, azt hiszem, van neki. A farkam megrándul. Jobb, ha nem gondolok tovább Imani melleire, ha fel akarok kelni, és kezdeni akarok valamit a spánttal. Azon kívül, hogy itt fekszem és várom, hogy Bera eljöjjön, és a farkamra fészkelje a csinos punciját. Vagy az arcomra. Vagy bármelyik testrészemre, amire rá akar ülni.

A nyál megtelik a számban, és a hasam harmadszorra is megmordul. Nyögdécselve felállok és nyújtózkodom, megroppantva fájó nyakamat. Ujjaimmal a torkomat érintve ellenőrzöm a sebeket. Ark több mint egy tucat helyen szúrta át a nyakamat. Halottnak kellene lennem. Összetörhette volna a légcsövemet. Össze kellett volna törnie. Az előttem lévő hímeket, akik lefeküdtek Berával, rögtön utána megölte valamelyik rokonuk. Egyikük sem élte túl a reggelt. Néhányukat még a saját ágyukban is lemészárolták.

Az istennők nyomorult teremtmények.

Halk emberi léptek robognak a házam hátsó része felé, egyenesen felém tartva. Visszaugrom az ágyba, a szőrmék tetejére, hogy fedetlen legyek, és a lánynak ne legyen akadálytalan a rálátása a kondíciómra. Lehunyom a szemem, és úgy teszek, mintha aludnék.

Lanever illata száll az orromba, és mélyen belélegzem, kínosnak érzem, hogy az az illat, amit korábban az anyámmal társítottam, most kőkeményen feláll. Nem megmondtam neki, hogy ne fürödjön többé benne? De igen. Nem engedelmeskedik a parancsomnak. El kellene fenekelnem.

A gyöngyök összekoccannak, ahogy szétnyitja a függönyt. Apró zihálás hallatszik a nőstényből, és tudom, hogy ez nem Bera. Nem. Ez a másik fiatal. A szűz. Na jó, majd a játékok előtt szemügyre veszi. A jobb oldalamra sietve leejti a tálcát. Egyik szememmel kukucskálok, elkapom, ahogy felméri a kondíciómat, széles zöld szemei az erekciómra szegeződnek. A mag kifolyik és lecsorog a farkamon.

Lehunyja a szemét, arca élénkpiros. "Jó reggelt, gróf Tash."

"Jó reggelt, nőstény."

Megköszörüli a torkát, és megrántja a kezét. "Imani és én azon gondolkodunk, hogy a játékaim előtt elmennél-e Ralna piacterére."

"Elmegyek."

Kemény csizmák toporognak a házamban. Egy karomat a fejem alá hajtom, éppen akkor, amikor Ark belép, fél arca szétmarcangolva, csukott szemmel, javítgatva. De a másik szeme rólam a jobbomon álló lányra mered.

Érzem az agresszióját, mielőtt kimondaná: "Mi a faszt keresel a szobájában?".

A lány felemeli az orrát. "Semmi közöd hozzá."

Egyetlen megmaradt szeme összeszűkül, és morog.

Arkot soha nem érdekelte, ki jön és ki megy a szobámból. Hmm. "A farkamra akart ugrani" - mondom, és fát szórok a tűzre.

Ark elvigyorodik, és félrevonul. Ott van az én Berám, döbbenten és sértődötten néz. Megragadom az első szőrmét, amit elérhetek, és eltakarom a közepét.

"Hazudik, Imani - mondja a fiatalabb nőstény, és a tálcára mutat. "Azt hoztam, amit kértél tőlem, hogy hozzak neki". A lány odasétál Berához, és azt mondja: "Soha nem tenném".

Bera elmosolyodik. "Tudom, hogy nem tennéd."

A nőstény elmegy, én pedig felülök az ágyamban, és megmosom az arcom. "Miről maradtam le tegnap este?"

"Nem tudom." Ark felmászik az ágyamra, és lefekszik mellém. Bera az ajtó mellett marad.

Ark megpaskolja az ágya oldalát. "Ugorj be, istennő. Beszélnünk kell."

Rápillantok. "Beszélgetni?"

"Igen."

"Az ágyamban?"

Megvonja a szemöldökét. "Hacsak nem valami másra gondoltál. Én benne vagyok."

"Tűnj el a bundáimból, Ark."

Nevet, és felugrik, közvetlenül Bera előtt landolva. "Nincs sok mondanivalóm. Csak ezt. Ha még egyszer egymásnak ugrasztod a vadászainkat, kitépem a torkodat, és megetetem az emberi háziállatoddal."

" Ark" - morgok figyelmeztetően. "Nem az ő hibája volt."

Megfordul, hogy megmutassa a profilját, azt, akit tegnap este szétmarcangoltam. "Bera háborút akar. Én nem. Vigyázz rá, testvér." Ellöki magát mellette.

" Ark." Felülök, és ő megáll. Sántítok, ahogy odaérek hozzá, megragadom a tarkóját, és magamhoz húzom. A homlokomat az övére támasztom. "Ne gyere az otthonomba, és ne fenyegesd azt, ami az enyém."

Vigyorog. "Bera mindannyiunké."

Összeszorítom a fogaimat. Igaza van. Bera mindannyiunké.

Megveregeti a vállamat. "A játékokat akarják majd."

"Azt ígérted, hogy nem játszunk" - mondja Bera.

Ark megrázza a fejét, én pedig elengedem. "Te vagy Bera - mondja -, a legimádottabb istennő minden országban. Ez azt jelenti, hogy te vagy a leghatalmasabb is. Aki téged győz, az nyer... győzelem, és kész."

"Tévedsz." Imani közénk pillant. "Nem lehetek a termékenység istennője."

"És a háborúé" - teszi hozzá Ark.

Morgok. "A földek minden ragadozója meg akarja mutatni a fittségét, és ennek a módja a játékok. A múltban, amikor Bera visszautasította a játékokat, az azt jelentette, hogy inkább a háborút kereste."

"Én egyiket sem keresem. Nem is önszántamból jöttem ide. Te raboltál el engem. Miféle istennő az, aki fogságban van?"

Ark összeszorítja az ajkát. "Nem tudom, de több fogoly-istennő ötletem is van."

Imani szeme összeszűkül. "Hagyd abba a játékot, fiú."

Fiú? Nevetek, és megismétlem: "Fiú, menj, szedd össze a híreket Ralnától, és később megkereslek." Egy kezemet a szájára szorítom, és ellököm magamtól.

Ark hátrál, és a szemöldökét vonogatja. "Lesznek játékok Berának. Itt, a grófságodban. És találd ki, ki fog jönni, dühösen, hogy nem Ralnában tartják őket? Én fogok versenyezni és megölni őt a játékokon. Természetesen véletlen halállal."

"Erről majd később beszélünk" - mondom neki, aztán leülök az ágyra, és megsimogatom a mellettem lévő helyet.

Bera leül, én pedig a kezét a sajátomba veszem. Az övé olyan kicsi. Felemelem, és végigmérem a tenyerünket. A kezem eltörpül az övé mellett. Szelíd, kedves Bera. És nagyon veszélyes Bera. "Milyen érzés Berának lenni?" Kérdezem.

"Nem tudom."

"Te nem vagy önmagad, amikor ő beszél?"

"Nem tudom, mire gondolsz."

"Mindenki hallotta, hogy azt mondtad, hogy magozzalak el."

Bera összekulcsolja a kezét az ölében. "A tegnap estéről" - mondja. "Csak szex volt. Azt hiszem, két felnőttként meg tudunk egyezni. Talán köthetünk egy megállapodást. Alkalmi szex. Semmi több."

"Úgy beszélsz, mint egy istennő."

A nő felhorkant. "Én csak realista vagyok, Tash. És ráadásul negyvenes éveimben járok. Tudok egy-két dolgot a férfiakról."

Megsimogatom az arcát. "Az a dolog vagy két-két ezer dolog, amit tudsz, szintén nem érvényes. Én nem vagyok férfi."

Szuszogva kapkodja a levegőt.

"Számomra a tegnap este nem volt semmi sem alkalmi. Sem az, ahogyan megdugtál, sem az, ahogyan éreztem, amikor megdugtál, sem az, ahogyan most érzem, amikor hozzád érek." Megmarkolom a torkát, érzem, ahogy a pulzusa dobog a hüvelykujjam alatt. Törékeny és vékony nyaka arra késztet, hogy úgy bánjak vele, mint az üveggel. És mégis, Bera felfal engem, ha bármilyen gyengeséget mutatok iránta, bármilyen érzést, bármit, amivel háborút indíthat. Már elvetettem a magokat. Ami felveti a kérdést, hogy Imani akart-e egyáltalán gyereket. Az én édes, emberi, gondoskodó Berám. Az összes istennő közül, akiről azt gondolnám, hogy Imani lehet, Bera lenne az utolsó, akire gyanakodnék.

Bár azt hiszem, nem kellene meglepődnöm. Bera tényleg szereti a görbületeit. Sok csarnokba és szentélybe festette magát szerte a földeken, hogy vágyakozással és áhítattal nézhessük őt.

Lenyomom az ágyra, és mellé fekszem, fejemet az egyik kezemre támasztom, a másik kezem egyik karma végigvonul a combján. Megakasztom a köntöse szegélyét, és felemelem, megállok, amikor a köntös a puncija fölött pihen.

Megpöccintem a csuklyás bimbót a tetején.

Bera zihál és széttárja a lábait.

"Tsk tsk tsk, milyen rossz kislány vagy, hogy ennyi ideig titkoltad előlem a kéjvágyadat". Végigsimítok egy ujjammal a ráncain, és megmutatom neki a nedvességet. "Ne tagadd le." Eloszlatom a nedvességet az ajkain, majd lehajolok és megcsókolom őket. "Mmm, isteni íze van." Két ujjamat bedugom a csatornájába, és rángatom. Bera felnyög, és hátrahajtja a fejét, felfedve törékeny nyakát. A ragadozók nem nyílnak meg így, nem engednek egy másik ragadozót a torkuk közelébe. Jobban bízik bennem, mint én magam benne.

Harapni akarok. Meg is teszem. Zsákmányszaga van, és én éhes vagyok.

Ehelyett megragadom a torkát, és addig szorítom, amíg levegő után kapkod.

Felülve pumpálom benne az ujjaimat, miközben figyelem, ahogy küzd a levegővételért, és csak akkor engedem el, amikor megkocogtatja a vállamat, majd újra fojtogatni kezdem. Alattam Bera vonaglik, felemeli a csípőjét, hogy még több ujjamat beléje juttassam. Adok neki egy harmadikat, mire ő felnyög.

"Azon gondolkodom, hogy megfojtsalak-e, elfogyasszalak-e, elélveztesselek-e, megdugjalak-e, megtartsalak-e. Mit csináljak veled?"

"Tedd, amit akarsz, ragadozó" - mondja olyan hangon, mintha zene szólna. A parancs gyakorlatilag úgy csúszik a fülembe, mint egy apró viperahal. Amti megfertőzi az agyamat, és mivel kéjvágyának ereje egyre nő az egész földön, ő és Bera jó párost alkotnak. Vágy és termékenység.

"Mi van, ha megeszlek?" Letérdelek a combjai közé, hogy lássam, ahogy a puncijából szivárog a folyadék. Édes B... Nem, nem tudok többé Berát hívni, mert ő itt van. Velem. Az ágyamban. Imádnom kellene őt.

Lehajolva megnyalom a puncija tetején lévő kis bimbót. Bera megfogja a lábait, és a térdei alá fogja, szélesebbre tárja őket. Ez egy nő.

Nyalom a kis lyukától kezdve, végig a punciján, majd vissza a bimbóhoz, miközben végig őt figyelem. Úgy tűnik, hogy a rügy kapja a legtöbb nyögést, úgyhogy úgy veszem, hogy ez az a hely, ami több figyelmet igényel. Megpaskolom.

Bera felsikolt, de nem zárja össze a lábait.

Újra rácsapok, nedves puncija nagy zajt csap.

Ez tetszik nekem.

A duzzadt puncija is tetszik nekem.

Újra megpofozom, majd megszívom a bimbót, nyelvemmel körbeforgatom, három ujjamat pumpálom a csatornájában, amely görcsösen körülöttük görcsöl, és megpróbálom fejni őket, mintha a farkam lenne. A kezei a fejemhez repülnek, és megragadja a hajamat, húzza, a számat a puncijára nyomja, mozgatja a testét, hogy végigdörzsölje az arcomon és a szakállamon. Bera nem hagyja magát megtagadni. Bera tudja, hogyan szereti, ha egy férfi a kedvére tesz. Háborúzni fogunk az ágyban.

Megragadom a csuklóját, és a kezemben tartom.

Bera gyanúsan morgásra emlékeztető hangot ad ki.

Felemelem a szemöldökömet. "Te most rám morogsz?"

Izzadsággyöngyök gyűlnek a homlokán. "Kérlek" - mondja. "Hadd élvezzek el."

Pislogok. Talán rosszul hallottam. "Könyörögj még egyszer."

"Kérlek, Tash, hadd élvezzek el."

A szavaiban van valami játékos hangzás. Elmosolyodom. "Hát, ha ilyen szépen kérsz." Elengedem a csuklóját, és ő tompa ujjait a hajamba fúrja, gyakorlatilag megfojt, miközben végigdörzsöli magát a számon és a szakállamon. Megragadom a melleit, és megforgatom a mellbimbóit. Ez megteszi. Bera sikít és tartja a fejemet, miközben nyalom és szopom, iszom a puncijából áradó isteni finomságot. Szűzanyám, jobb ízed van, mint a bornak, terrik, még a Ka húsnak is az ínyem alatt, amikor beletépek az egyikbe.

Bera légzése megnyugszik, én pedig felemelem a fejem, és örömmel látom, hogy barna szemei csukva vannak, arca nyugodt.

"Tudom, mit fogok veled csinálni."

"Mit?" - kérdezi.

"Megtartalak."

Bera szemei kitágulnak. Rémültnek tűnik. Jól is teszi, mert amikor legközelebb megdugom, eloldom a horgot, és egy életre magamhoz kötöm ezt a finom istennőt.