Riley Storm - A Mate to Treasure - 26. fejezet

 

Huszonhatodik fejezet

Asher

"Sziasztok!"

Megdermedt, és kinyújtotta a karját, hogy megakadályozza Emmát abban, hogy tovább mozduljon. A hang mindenhonnan és sehonnan jött. Körülnézve próbálta kikémlelni.

"Hangszórók" - mondta Emma a fülébe. "Az egész kőbányában. Bejelentésekhez, vészhelyzeti szirénákhoz, ilyesmikhez."

"Ő az?" Asher tudni akarta.

"Igen, ő az. Ez Lars."

"Kíváncsi voltam, mikor bukkansz végre fel" - mondta újra a hang. "Azért jöttél, hogy kölcsönkérj egy kis pénzt a párodtól, ugye? Elküldöd dolgozni, hogy most ő legyen az, aki eltart téged?"

Asher a homlokát ráncolta. "A kincsemért jöttem" - kiáltott vissza. "Úgy hallottam, te vagy az a tolvaj seggfej, aki azért vitte el, mert egyedül nem tudott pénzt keresni."

"Valószínűleg nem hall téged" - suttogta Emma. "Valószínűleg az irányító kunyhóban van."

Asher követte a lány tekintetét egy téglalap alakú lakókocsihoz az egyik oldalon, amelyet néhány parkoló kőbányai jármű és egy rádiótorony vett körül.

Ujjával a kis kunyhóra mutatott, és felemelte a hangját. "Most előjössz, vagy továbbra is rejtőzködsz?" A hangja dübörgése végigsöpört a kőfejtőn.

"Nagy hangod van" - jegyezte meg Emma a férfi mellől. "Hűha. Emlékeztess, hogy ne keveredjek veled kiabálós vitába."

Asher elfojtott egy kacagást, hálát adva, hogy a lány ilyenkor még nála is távolságtartóbb tudott maradni. Persze nem az ő kincse volt a tét.

Ahogy nézte a nőt, csodálta, és azon tűnődött, hogy a szörnyű bemutatkozásuk után hogyan lehetett olyan szerencsés, hogy a jó oldalára állt. Soha nem hagyta volna, hogy bármiért is ő fizessen, ha rajta múlna, ellentétben azzal, amit a férfi a hangszóróban mondott.

Hirtelen megsimogatta az állát, gondolataiba merülve. Volt valami abban, amit Larshad mondott. Valami, amire rá kellett volna jönnie...

A megjegyzésére csak nevetés volt a válasz.

"Szóval a gyáva utat választod, mi?" szólt vissza Asher. "Bújkálsz és kerülöd a konfrontációt, mert túlságosan félsz attól, hogy mi történhet? Tudhattam volna, hogy nem leszel elég férfias ahhoz, hogy előjöjj és szembenézz velem."

Ezúttal csak csend fogadta. Asher meglehetősen biztos volt benne, hogy rávezette a férfit, hogy előjöjjön és felfedje magát. Nagyon kevés, magát a legjobbnak tartó ember volt hajlandó beismerni, hogy gyáva. Még akkor sem, ha itt ez volt az okos húzás. Elvégre a férfi semmiképpen sem nyerhetett volna Asher ellen. Egyetlen ember sem.

"Rendben - sziszegte Lars a hangszóróból. "Ahogy akarod."

Asher önelégült győzelemmel keresztezte a karját. Most már visszakapja a kincsét, és képes lesz megjavítani Emma házát, aztán pedig... - "Mi a faszom?" - kérdezte, megdöbbenve attól, amit látott.

"Asher? Asher mi az?" Emma megragadta a karját, és megrázta, miközben mozdulatlanul állt. "Asher, megijesztesz, kérlek. Mi folyik itt? Mi az?"

"Ismerem őt" - mondta Asher az orra alatt.

Nem igazán jól, ne feledd, de annyira jól, amennyire elvárható volt, hogy valaki ismerjen egy másik klánból származó sárkányt. Asher karjai lecsüggtek, ahogy végignézte, ahogy a férfi, akit a Doranof Klán Tereseként ismert, kisétál a lakókocsiból, és széttárt karokkal bemutatkozik Asher előtt. Meghívta őt magához.

Ashernek annyi kérdése volt. Egyiknek sem volt már értelme. Miért akart Doran - már nem Larsként gondolt rá - ilyesmit tenni egy sárkánytársával? Egy oldalon kellett volna állniuk!

A klánok közötti utolsó konfliktus évszázadokkal ezelőtt volt, de a tetteivel Doran elkerülhetetlenül haragot és bizalmatlanságot szítana közöttük. Egy másik sárkány kincsének ellopása abszolút kizárt dolog volt.

A düh forrongott Asherben, ahogy mindent feldolgozott, és úgy tűnt, dühét az égbolt is felérte, ahogy a viharfelhők morajlottak, és a mélyben villámok villanása látszott. Az egész nap szürke felhők egyre sötétebbek lettek, ahogy a vihar lecsapott a hegyről, és olyan sebességgel mozgott, hogy az olyanokat is meglepte volna, akik nem hegyvidéken éltek. Nemsokára itt lesz.

"Hol van a pénzem?" Asher megszólalt, nem szívesen nevezte kincsnek Emma előtt. Ő nem tudhatta.

Ez az, ami korábban zavarta! A hangszórón keresztül a társamnak nevezte. De csak egy sárkány használta volna ezt a szót.

Asher átkozta magát, amiért ilyen ostoba volt. Akkor is szólhatott volna Emmának, hogy menjen, hogy tisztázza magát. Most pedig ki kellett találnia, hogyan húzza ki, miközben Doran ott állt előtte.

Ha a másik sárkány hajlandó volt figyelmen kívül hagyni a Skarlátvörös Egyezményt, akkor ki tudja, mire volt még hajlandó? Egyáltalán épelméjű volt még? Ashernek mindenre fel kellett készülnie, beleértve a sárkányerők használatát egy ember előtt.

"Valahol itt van - mondta Doran, és önelégült mosolyt villantott a párosra.

Annyira magabiztos volt a győzelmében, és ez még jobban bosszantotta Ashert.

"Miért csinálod ezt?" Asher megszólalt, képtelen volt megállni, hogy ne kérdezzen. "Ennek semmi értelme. Semmit sem értél el azon kívül, hogy felbosszantottál."

"Nem értem el?" Doran kuncogott. "Ó, dehogynem. Tudod, máris híre ment az ellopott kincsnek. Az emberek elkezdtek kérdezősködni. Gyanakodva néznek egymásra. Bizalmatlanság kezd kialakulni! Mindez persze csak felerősödik, miután te már nem leszel itt" - tette hozzá Doran.

"Meg fog ölni téged" - mondta Emma halkan. "És engem is?"

Asher dühös volt. Tudnia kellett volna, hogy egy másik sárkányról van szó, nem egy emberről. Hogy hozhatta bele Emmát egy ilyen helyzetbe! Az egész az ő hibája volt.

"Hogy érted ezt? Mi fog történni, miután meghaltam?" Asher megkérdezte, próbálva figyelmen kívül hagyni a következményeket. Meg kellett próbálnia minden lehetséges információt kiszedni a férfiból, amíg az pimasznak és arrogánsnak érezte magát.

"Nos, az eltűnt kincset természetesen meg kell találni" - kuncogott a férfi, és egy kicsit felemelte a hangját, hogy hallható legyen, ahogy a szél felerősödött. "Egy névtelen tipp majd megmutatja, hogy a kincs biztonságban van."

"Biztonságban? Biztonságban volt ott, ahol volt!" Asher felordított, a düh egy pillanatra eluralkodott rajta.

"Talán igen" - mondta Doran, és úgy felnevetett, hogy nagyon emberi módon a térdére csapott. "De azt hiszem, a Rixa klán páncélterme egy kicsit biztonságosabb. Nem gondolod?"

Asher szája tátva maradt. Akkor ez volt a terve. Ha Asher kincsét a Rixa-klán páncéltermében fedezik fel, az az Aterna klánt a Rixa klán ellen hangolja. Logan lehet, hogy egy pöcs, de ha azt hinné, hogy valaki a Rixa klánból megölte a bátyját, és ellopta a kincsét, akkor hadiösvényre lépne, hogy bosszút álljon.

Csakhogy rossz irányba kutatna.

"Asher, mi a fene folyik itt? Miért keveredett bele ebbe az egészbe a Rixa család? Hogy jönnek ők a képbe?" Emma aggódva kérdezte.

Asher azt kívánta, bárcsak elmondhatná neki. Ha tudná, hogy az öt hegyi család mind különböző sárkányklánok, akkor talán jobban megértené, mi forog itt kockán. Mivel fenyegetőzött Doran, és milyen nagy következményei lesznek.

A klánok egymás torkának estek volna. Lehetséges háború. Emberek halnának meg, és ha a helyzet eléggé elfajulna, a klánok más, nagyobb fejezeteire is átterjedhetne, amelyek a Túlvilág másik két kapuját őrizték.

És ha a sárkányok nem lennének ott, hogy őrizzék a kapukat...

Asher megrázta a fejét, nem volt hajlandó belegondolni ebbe a forgatókönyvbe.

"Csak bízz bennem, hogy amit tenni próbál, az rossz lenne, olyan szinten, amit valószínűleg el sem hinnél, ha elmondanám" - morogta Asher. "Meg kell állítani."

"Most nyilván elmondod a nődnek, mi folyik itt, abban a reményben, hogy figyelmeztetni tud valakit. Ami csodálatra méltó, de Asher, tudnod kell, hogy egyikőtöket sem hagyhatom elmenni."

"Meg akar ölni minket?" Emma megkérdezte, a hangja remegett, de nem tört meg teljesen.

"Meg akarja próbálni" - morogta Asher.

A szél felerősödött, és érezte, hogy bizsereg a bőre. A hőmérséklet kezdett csökkenni.

"Brrr, ez hideg" - mondta Emma. "Mit fogunk csinálni?"

Asher Dorant figyelte, tudta, hogy a hőmérséklet csökkenése az ő műve. Csak egyetlen módja volt, hogy kijuttassa őket onnan, egyetlen módja volt annak, hogy Emma épségben túlélje.

Ashernek fel kellett fednie előtte az igazi természetét. Ha nem tette volna, Doran perceken belül megfagyasztotta volna őket, ahogy a vihar erősödött, és a hőmérséklet tovább csökkent. Emma ment volna először, majd nem sokkal később Asher.

Hacsak nem tesz valamit, amire megesküdött, hogy soha nem teszi meg.

Hogy felfedje magát egy ember előtt.